A megszüntetett Celldömölk-Fertőszentmiklós vasútvonal

Talabér Sándorné: Fejezetek Kenyeri történetéből c. műve nyomán

Építés

1892 kora őszén vetődött fel legelőször a Győr-Sopron közötti vasútvonal gondolata.
1895-ben Radó Kálmán, vasmegyei főispánt hívták meg GySEV részvénytársaság élére, annak elnökévé. Radó az új vonal vezetésében répcelaki földbirtokosként is érdekelt volt. Az új, a létesítendő vasút vonalát úgy jelölték ki, hogy az Répcelak állomáson keresztezze a Pozsony- Szombathelyi HÉV vonalát. A csatlakozási állomás feladataira Eszterháza-Fertőszentmiklós állomást jelölték ki.
1896. június 6-án tartották meg az új vonal első engedélyezési tárgyalását.
Az országgyűlés 1896. november 18-án a XXIX. Tc.-kel engedélyezte a vasútvonal építését.
A vasútépítést Pollacsek budapesti mérnök, vállalkozóra bízták.
Az új vasúttársaság a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút nevet vette fel.
A tényleges vasútépítést 1897 tavaszán kezdték el, s már januárban megjelent a lapokban a személyzet toborzását hirdető felhívás. Az új vonal földmunkáira alföldi kubikusokat is szerződtetett a vasúttársaság.

Az 1945 előtti idők

Az elkészült vonal műtanrendőri bejárását 1897. december 16-án Pandorfról indulva tartották meg. Az út 105,4 km volt. 1897. december 18-án történt meg a vonal ünnepélyes megnyitása. A Kis-Czellből induló megnyitó vonat elé Soprontól már hajnalban külön vonat szállította a meghívottakat. A megnyitó az érintett községek állomásain népünnepélyt jelentett. A megnyitás napjának a 102 számmal közlekedtetett első vonaton bárki ingyen utazhatott. A lakosság azonban óvatoskodott, nem mert vonatra szállni. Kenyeriben is erre emlékeztek évtizedek múlva is a helybeliek.
Az új vonal a kezdeti időkben nem bizonyult jövedelmezőnek. A vonal megnyitását követően napi 2 vegyesvonat-pár közlekedett Kis-Czell-Pándorffalu között.
Az első világháború ugyan nem érte el a vonalat, de hatása igen. Lerongyolódtak a szerelvények, a szénhiány miatt a háború utolsó évétől folyamatosak voltak a vonatkorlátozások, majd a forgalom teljes leállítására is sor került. Az első világháborút lezáró békeszerződések a vonalnak több részét Ausztriához csatolták. A vonal állomásai már a megszállás legelején német neveket kaptak, lecserélték az állomási névtáblákat.
1926. május 23-án közlekedtették az első GANZ motorvonatot Sopron-Celldömölk között.
A vonalon kisebb balesetek történtek, de a vönöcki baleset máig is emlékezetes marad. 1942 júniusának egyik délutánján a 226. sz. motorvonat az M 12. sz. motorkocsival és két pótkocsival menetrend szerint indult Celldömölkről. Indulás előtt azonban nem tartották meg a vonatnál az előírt fékpróbát, s így nem vették észre, hogy a motorkocsi és a pótkocsik között nem rakták össze a légféktömlőket. Vönöck állomás előtt tapasztalta csak a motorvezető, hogy hiába fékez, nem tudja megállítani a vonatot az állomás épület előtt. A motorkocsi ugyanis csak önmagát fékezte. Mikor ezt észlelte, a motorvezető kiugrott a vezetőállásból. A vonat pedig ezután már alig csökkenő sebességgel átrohant az állomáson és ellenkező oldalon a V betűs kerek tárcsajelnél álló vegyesvonat mozdonyába fúródott. A balesetnek hét halottja és több súlyos sérültje volt.
1944. április 23-án érte a vasútvonalat az első légitámadás.
1945. március 25-én 14 órakor a magyar vonalrészen beszüntették a személyforgalmat.
1945. március 28-án a visszavonulók végigrobbantották a nicki Rába-hidat és a felsőtartós nagy hídszerkezet a folyóba zuhant.
A szovjet vezetés a vasúti utánpótlás megindításához leggyorsabban helyreállítható útvonalnak a Celldömölk - Eszterháza - Fertőszentmiklós - Sopron GySEV - Sopron Déli - Wiener Neustadt vonalat találta. A szovjet hidászok kezdték meg egy cölöphíd építését folyás irányban a hídroncs alatt.

A hadiforgalomban nem lehettek tekintettel az engedélyezett terhelésre. Nehéz magyar és német eredetű mozdonyok közlekedtek ekkor a vicinálison. Az első személyszállító vonat Sopron- Celldömölk között 1945. május 1-jén közlekedett, majd másnap visszatért Sopronba. A 231. számmal közlekedett vonat szerelvénye egy kalauz és 10 fedett teherkocsiból állt, melyeket fapadokkal szereltek fel.

A hadiforgalomban különösen fontos feladat volt Kenyeri tábori repülőterének ellátása.
A korábbi magyar-német repülőtérre szovjet repülők települtek, majd a környékre vasúti szállítással páncélosok érkeztek.

A szocializmus évei

1945. június 17-től már magyar vasutasok vették át az állomásokon a forgalmi szolgálatot. 1949-ben kezdődött meg a Rába-híd újjáépítése, jórészt a régi hídanyagból és az eredeti teherbírására. 1949. december 29-én tartották a próbaterhelést. A hídpróba mozdonya az egykori német hadimozdony volt (ekkor már a GySEV szolgálatában).
A magyar vonalrész gondozását a kenyeri, a csapodi, az országhatárig pedig a fertőszentmiklósi pályamesterek végezték.
A legsúlyosabb természeti csapás 1965 tavaszán érte a vonalat. Április 24-én Kenyeri-Nick között a Rába áradása kb. 1 km hosszban mosta el az ár a pályát, elvitte a távbeszélő vonal oszlopait is. Április 30-án a 213. sz. vonattal már ismét megindulhatott a vonalon a forgalom.
Az 1961. évi nyári menetrend életbeléptetésével Celldömölk-Répcelak és vissza útvonalon a GySEV munkanapok délutánján „iskolavonatot” közlekedtetett.

A vasút alkonya

A Rába-híd teherbírásának korlátaira hivatkozva a MÁV szakvezetői olyan irányítási szabályzatot dolgoztak ki, amely tömegáruk továbbítására a Celldömölk-Fertőszentmiklós vonal helyett kerülőútirányt jelöltek ki.
Hamarosan felhangzotta a vád: a vonal gazdaságtalan. 1974. február 1-jétől egyszerűsített forgalmi szolgálatot vezettek be: Csapod, Iván, Kenyeri és Vönöck állomásokat megállóhelyekké minősítették.

A magyar vonalrész utolsó ünnepnapját 1979. május 26.-át a politika, s a GySEV vezetése népünnepéllyé változtatta. Az egyes állomások elköszönő személyzete emléklapot, vigaszpénzt kapott a vezértől, aki akkor látta először ezt a vonalat. Őt ugyanis csak a „tranzitforgalom” érdekelte.

Az állomásokra kivezényelték az úttörő gyerekeket, és feliratos táblák kerültek az állomásépületek homlokzataira pl. Ivánban:

"Ne búsulj már többet Jolán,
Holnap jön érted a Volán!"

 

IMPRESSZUM, SZERZŐI JOGOK:
Kenyeri Község Önkormányzat hivatalos honlapja

ÜZEMELTETŐ
Kenyeri Község Önkormányzata
Kenyeri, Ady Endre u. 72.
Telefon: +36 95 390-003
e-mail: phkenyeri@airplanet.hu

Impresszum

Szerkesztő: webmester@kenyeri.hu