Üdvözöljük Kenyeri község honlapján!

A honlap szerkesztés alatt áll, így egyes menüpontok még üresek, vagy félkész állapotban lehetnek. A hiányosságokért megértésüket és türelmüket kérjük.

Településünkről néhány mondatban

Kálvária Térségünk északi részén, a Rába mellékén fekszik a mintegy 1000 lakost számláló község. 1950-ben csatolták hozzá Rábakecskédet, mellyel már teljesen összeépült. Területének északnyugati része többé-kevésbé sík vidék, melynek felszíne jórészt mezőgazdasági művelés alatt áll. A település határában folyik a Rába, gátak közé szorított árterét erdők borítják. Vele párhuzamosan haladó mellékága, a Lánka patak mentét rétek kísérik. A falutól délkeletre a Cser lankásan emelkedő platója húzódik, melyen leginkább erdőket, legelőket, a faluhoz közelebb eső részein szántókat találunk. A közelben nem halad fő közlekedési útvonal. Celldömölk irányából Vönöckön keresztül, a Cser platóját átszelő, szép erdők között vezető országúton kb. 16 km-t megtéve érkezhetünk ide.

Kenyeriről az első írásos emlék 1389-ből származik, melyben Kenyr néven említik. Első birtokosai a környék egyik legnagyobb családjából, az Osl nemzetségből származó Csornaiak voltak. Később a falu az enyingi Törökök, majd a Cziráky család tulajdonába került. Rábakecskédet először 1433-ban említették Kechka, illetve Kechked néven. A helybeli kisnemes birtokosokon kívül a Csornaiaknak is voltak itt portáik. A 16. században a Kanizsaiak útján a Nádasdy család szerezte meg Sárvár tartozékaként. Miután Nádasdy Ferencet lefejezték, a Draskovichok kapták meg. Mindkét falu sokat szenvedett a török időkben. 1588-tól kezdődően több alkalommal is hódolni kényszerültek. A viszontagságos idők alatt még Kenyeri Szent Tamásról elnevezett középkori templomát is elpusztították. A helyette épített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt templomot egy ideig az evangélikusok használták, majd a Czirákyak 1716-ban visszavették tőlük. Az új templom 1769-ben épült. Egészen 1945-ig a Czirákyak maradtak a község birtokosai. Egy időben téglaégetőjük is működött a község határában. A hozzávaló agyagot a Bokros-Csákány nevű területen bányászták. A téglaégető az 1880-as években működött, emlékét ma már csak a "Téglaszín" dűlőnév, és a környéken fellelhető Cz. B. monogramos téglák őrzik.

A falut egykor középen szelte ketté a Celldömölk-Fertőszentmiklós-Nezsider közötti GYSEV vasútvonal. A vonalat - gazdaságtalanságára hivatkozva - 1979-ben megszüntették. A hajdani állomásépület ma lakóházként szolgál, a vasút nyomvonala, töltése még jól látható a terepen. A Rábán átvezető hídját az 1990-es években bontották le.

Kenyeritől nem messze, a Rába túlpartján található a folyó egyik legismertebb üdülőhelye, a "Nicki műgát". Az itteni duzzasztómű feladata az innen kiágazó Kis-Rába vízzel történő ellátása. A gát környéke kitűnő horgászhely, mellette vendéglő és kisebb üdülőfalu alakult ki.

Kevesek (inkább csak a környékbeliek) által ismert érdekesség, hogy a falu délkeleti határában, a Cser erdői között létesült a világháború idején egy katonai füves repülőtér, amely egészen a 20. század utolsó évtizedéig használatban volt. A környék lakói, elhelyezkedése alapján gyakran csak "Ciráki reptér"-nek nevezik. A kommunizmus ideje alatt orosz katonák is állomásoztak itt. Jelenleg használaton kívül, elhagyottan áll, egykori épületeinek már csak romjai lelhetők fel.

Magyar Falu Program, Kemenessömjén

Rendelő felújítás, Kenyeri
Rendelő felújítás, Kenyeri
Rendelő felújítás, Kemenesmagasi
Rendelő felújítás, Kemenesmagasi
 
IMPRESSZUM, SZERZŐI JOGOK:
Kenyeri Község Önkormányzat hivatalos honlapja

ÜZEMELTETŐ
Kenyeri Község Önkormányzata
Kenyeri, Ady Endre u. 72.
Telefon: +36 95 390-003
e-mail: phkenyeri@airplanet.hu
Verzió: 0.7 béta