Üdvözöljük Kenyeri község honlapján!

A honlap szerkesztés alatt áll, így egyes menüpontok még üresek, vagy félkész állapotban lehetnek. A hiányosságokért megértésüket és türelmüket kérjük.

Településünkről néhány mondatban

Térségünk északi részén, a Rába mellékén fekszik a mintegy 1000 lakost számláló község. 1950-ben csatolták hozzá Rábakecskédet, mellyel már teljesen összeépült. Területének északnyugati része többé-kevésbé sík vidék, melynek felszíne jórészt mezőgazdasági művelés alatt áll. A település határában folyik a Rába, gátak közé szorított árterét erdők borítják. Vele párhuzamosan haladó mellékága, a Lánka patak mentét rétek kísérik. A falutól délkeletre a Cser lankásan emelkedő platója húzódik, melyen leginkább erdőket, legelőket, a faluhoz közelebb eső részein szántókat találunk. A közelben nem halad fő közlekedési útvonal. Celldömölk irányából Vönöckön keresztül, a Cser platóját átszelő, szép erdők között vezető országúton kb. 16 km-t megtéve érkezhetünk ide.

Kenyeriről az első írásos emlék 1389-ből származik, melyben Kenyr néven említik. Első birtokosai a környék egyik legnagyobb családjából, az Osl nemzetségből származó Csornaiak voltak. Később a falu az enyingi Törökök, majd a Cziráky család tulajdonába került. Rábakecskédet először 1433-ban említették Kechka, illetve Kechked néven. A helybeli kisnemes birtokosokon kívül a Csornaiaknak is voltak itt portáik. A 16. században a Kanizsaiak útján a Nádasdy család szerezte meg Sárvár tartozékaként. Miután Nádasdy Ferencet lefejezték, a Draskovichok kapták meg. Mindkét falu sokat szenvedett a török időkben. 1588-tól kezdődően több alkalommal is hódolni kényszerültek. A viszontagságos idők alatt még Kenyeri Szent Tamásról elnevezett középkori templomát is elpusztították. A helyette épített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt templomot egy ideig az evangélikusok használták, majd a Czirákyak 1716-ban visszavették tőlük. Az új templom 1769-ben épült. Egészen 1945-ig a Czirákyak maradtak a község birtokosai. Egy időben téglaégetőjük is működött a község határában. A hozzávaló agyagot a Bokros-Csákány nevű területen bányászták. A téglaégető az 1880-as években működött, emlékét ma már csak a "Téglaszín" dűlőnév, és a környéken fellelhető Cz. B. monogramos téglák őrzik.

A falut egykor középen szelte ketté a Celldömölk-Fertőszentmiklós-Nezsider közötti GYSEV vasútvonal. A vonalat - gazdaságtalanságára hivatkozva - 1979-ben megszüntették. A hajdani állomásépület ma lakóházként szolgál, a vasút nyomvonala, töltése még jól látható a terepen. A Rábán átvezető hídját az 1990-es években bontották le.

Kenyeritől nem messze, a Rába túlpartján található a folyó egyik legismertebb üdülőhelye, a "Nicki műgát". Az itteni duzzasztómű feladata az innen kiágazó Kis-Rába vízzel történő ellátása. A gát környéke kitűnő horgászhely, mellette vendéglő és kisebb üdülőfalu alakult ki.

Kevesek (inkább csak a környékbeliek) által ismert érdekesség, hogy a falu délkeleti határában, a Cser erdői között létesült a világháború idején egy katonai füves repülőtér, amely egészen a 20. század utolsó évtizedéig használatban volt. A környék lakói, elhelyezkedése alapján gyakran csak "Ciráki reptér"-nek nevezik. A kommunizmus ideje alatt orosz katonák is állomásoztak itt. Jelenleg használaton kívül, elhagyottan áll, egykori épületeinek már csak romjai lelhetők fel.

 

IMPRESSZUM, SZERZŐI JOGOK:
Kenyeri Község Önkormányzat hivatalos honlapja

ÜZEMELTETŐ
Kenyeri Község Önkormányzata
Kenyeri, Ady Endre u. 72.
Telefon: +36 95 390-003
e-mail: phkenyeri@airplanet.hu

Impresszum

Szerkesztő: webmester@kenyeri.hu