Szobrok, keresztek községeinkben

Talabér Sándorné: Fejezetek Kenyeri történetéből c. műve nyomán

A Rábakecölbe vezető út mentén, a Rába mellett, a fahíd előtt állt Nepomuki Szent János szobra festett kőből. A Cziráky család állíttatta a vám mellé a XVIII. században. Régisége és művészi értéke miatt országos műemlék volt.
1935-ben, amikor a Rába átkelőhelyén betonhidat építettek - mivel a tervezett útvonalba esett a szobor helye - áthozták a József háznál lévő Lánka híd mellé.
1945-ben a háborús események alatt összetörték, és darabjait szétszórták főleg a Lánka medrében úgy, hogy nem lehetett hiány nélkül újra összeállítani.

A kenyeri temetőben 1778-ban állítottak fel egy fakeresztet, amelyen Krisztus teste vaslemezből volt. Ezt 1861-ben vitték át a Cseri dűlő útja mellé.
A kecskédi temetőben 1778-ban szintén egy fakereszt állott. Kecskéd község elöljárósága 1857-ben írásban kötelezte magát, hogy ezt a keresztet fenntartják a község költségén, ha pedig elpusztulna, akkor újat állítanak helyébe. Mikor a kenyeriek 1861-ben temetőjükbe kőkeresztet állíttattak fel, akkor a kecskédiek megsemmisítették temetői fakeresztjüket, és ugyanolyan kőkeresztet állíttattak fel (1861), mint a kenyeriek. A Kenyeri temetőben álló kőkereszten az alábbi felírás áll: "Mária Téged kérünk, Szent Fiadnál esedezz érettünk. 1861."

A kecskédi „Vörös kereszt ” (a keresztfája vörös) valamikor a község végén állt Pápoc irányában. Innen átvitték a régi szőlők bejárati kapujához. Amikor a filoxéra-pusztítása után megszűntek itt a szőlők, átvitték a rábakecöli út mellé, ahol ma is áll.
A kereszt (Kossuth L. utca) homokkőből készült 1898-ban, melyet napjainkban is fakerítés vesz körül. Felirata: "Isten dicsőségére és a boldogságos Szűzanya Mária tiszteletére közadakozásból készíttették a kecskédi hívek." A keresztet a közelmúltban felújították.

1944. május 28-án, pünkösdvasárnapján, díszes külsőségek között avatták fel Rábakecskéden a hősi emlékművet, amit az ott állomásozó I. honvéd kiképző repülőiskola ajándékozott és épített. A tervet Miticzky László őrnagy, osztályparancsnok kezdeményezte és szorgalmazta. A megvalósítás Egry László főhadnagy nevéhez fűződött. A sági bazaltkőből készített hősi emlékmű fekete márványtáblája az I. és a II. világháborúban elesett rábakecskédi hősök nevét örökítette meg. Az emlékmű mögött emelkedett a szintén sági bazaltkőből épített torony, amely a kb. 12 méter magasan lengő országzászlót tartotta.
Az emlékmű tetején a repülők sasmadara terjeszti ki szárnyát. Az ünnepségen gróf Cziráky Pálné zászlóanya, a rendező repülőosztály, a meghívott előkelőségek, Rábakecskéd és Kenyeri lakói, valamint a környékbeliek is szép számmal vettek részt. A szentmise után a helybeli plébános avató beszéde következett. Az emlékmű megszentelése után Miticzky László megható szavakkal adta át a községnek a repülők ajándékát. A község lakóinak nevében mondott köszönetet Benkő Gyula körjegyző. Elsőként gróf Cziráky Pálné koszorúzta meg az emlékművet, majd egymás után kerültek a talapzatra a repülőosztály, Kenyeri község, a rábakecskédi és kenyeri Szívgárda, a KALÁSz leánykör, az Oltáregyesület, a levente egyesületek és KAL legényegylet koszorúi. A Himnusz után a repülőosztály és a leventék csapatai díszmenetben vonultak el az emlékmű, az országzászló, majd a megjelent előkelőségek előtt. Befejezésül a Rábakecskéd és Kenyeri község KALÁSz leányai szétosztották a katonák között a két község ajándékát, a süteménnyel teli szeretetcsomagokat.

A homokkőből készült szobrot 1882-ben Kovács Mihály és felesége készíttette, melyet a mai Ady Endre utcában állíttatták fel. 1914-ben vitték át a kőből készült, 1 m magas szobrot a mai helyére, a Táncsics Mihály utcába. A szobor egykori felirata: „Isten dicsérete, szeretete. Kovács Mihály és neje Győrvári Anna 1882-ben.”

Kecskéden tulajdonképpen kettő Szent Antal szobor volt. Az első felállításának idejére senki sem emlékezett. A kocsma előtt állt a mai Táncsics utca végén. Innen átvitték a mai Szent Antal szobor helyére, ahol azelőtt fából készült harangláb állt. 1868-ban a szobrot részeg korhelykedők ledöntötték, és az úgy összetörött, hogy megjavítani sem lehetett többé. A jótékony Takács Sándor, akkori kocsmáros készíttetett az összetört helyébe új szobrot. Az egyházmegyei hatóságok azonban nem engedélyezték ennek felállítását, amíg a község vezetősége Kecskéd lakossága nevében írásbeli biztosítékot nem adott:
"Szent Antal képét tiszteletben fogjuk tartani. Ha legkevesebb, ...botránkoztató történnék körülötte... a bűnös, nem tekintve az atyafiságot... részrehajlás nélkül érdeme szerint meg fog büntetni. A büntetés az iskolaköteles szegényebb gyermekek ruházására és könyvére lesz fordítva. (...) Nem fizetés esetén a zálogolás azonnal végrehajtatik(...). Az újonnan felállított Szent Antal képét mindenkor fenn fogjuk tartani."
A homokkőből készült szobrot vasrácskerítéssel vették körbe. A felirat - "Jézus hív szolgája fogadd esdeklésünket. Pádua Szent Antal esedezz érettünk. 1868. Takács M."
A Mária szobor szintén homokkőből készült (1868. K.celben június hóban). "Mária szeplő nélkül fogantatott Anyánk, imádkozzál érettünk most és halálunk óráján."
A szobor felirata 2006-ban is látható volt.

E keresztet 1850-ben Bedy Mihály és Füzy Erzsébet kisfaludi lakosok vörösmárványból készíttették. A keresztet vaskerítés veszi körbe. Jelenleg az Ady Endre utca 139. sz. ház előtt áll a képen olvasható felirattal.
"Tőlem pedig távol legyen dicsekednem, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében. Szt. Pál I. Gal.6.14. Jézus dicsőítésére és a hívek épülésére készíttette Ns. Bedy Mihály és Ns. Füzy Erzsébet Kisfaludi lakos. 1850"

1927-ben Vekszli Gyula és neje Takács Anna hálából emeltették a homokkőből készült Szeplőtelen Szűzanya keresztet Rábakecskéden, a mai helyén, az Ady Endre utcában.
A 3 méter magas szobor felirata:
"Magyarország
Védasszonya
Óvd meg lelkemet!"

1837-ben fafeszület állt Kecskéd közepén, a kocsma előtt. Bedy Mihály alapítványából 1850-ben e feszület helyett kőkeresztet akartak felállítani, de a botrányos kocsmai jelenetek miatt nem ide helyezték el, hanem a mai Ady Endre utca 129. sz. ház elé. A vörös márványból készült keresztet, Kocsis István és neje, Hajós Borbála 1884-ben emeltette Kenyeri és Kecskéd között. A felirat - "Isten dicsőítésére és a hívek lelki épülésére" - mára már nehezen olvasható. Az alapítók a kereszt fenntartására 1884. május 5-én, 50 forint alapítványi tőkét helyeztek el a kenyeri plébánosnál (Mazaly Józsefnél) olyan feltétellel, hogy az idő múlásával keletkező kamatokat a kereszt fenntartására fordítsák.

1866-ban dr. Fekete János esperes-plébános nővére a királykúti majornál kőkeresztet állíttatott fel "az utasok lelki épülésére", amint írásban meghagyta, 250 forint alapítványt tett a fenntartására. Az alapítványban lévő pénz az évek múlásával elértéktelenedett, így a felújításra nem került sor. Az I. háború alatt már a Krisztus-test is elpusztult.

1925-ben gróf Cziráky György a róla elnevezett György majorban kőkeresztet állíttatott fel. 1945-ben a major elpusztulása után, a tulajdonos engedélyével a templomkertben helyezték el.
A reá vésett szöveg - "Isten áldása legyen mindnyájunkon." - szinte olvashatatlan.

1908-ban, homokkőből készíttették a kenyeriek a Szentháromság szobrot, és állíttatták fel a mai helyére, az Ady utcába. A kőből készült szobor ismeretlen kőfaragó mester munkája. A Szentháromságot az Atya, a Fiú és a Szentlélek alkotja. Az Isten, szerető Atyánk egyszülött Fiában, szerető Testvérünk, és a Szentlélek által életünk megszentelője. Az oszlop tetején az Atya és a Fiú, középen a Szentlélekkel, az oszlop alján a Szűzanya és Remete Szent Pál látható. 1945-ben e 3 méter magas szobor is megrongálódott, amelyet kijavíttattak és újrafestettek.

A képen látható keresztet az Orbán család állíttatta. 1961-ben renoválták a fából készült keresztet, melyen egy bádogra festett Jézus test látható. A kereszt az Arany János utcában található.

 

IMPRESSZUM, SZERZŐI JOGOK:
Kenyeri Község Önkormányzat hivatalos honlapja

ÜZEMELTETŐ
Kenyeri Község Önkormányzata
Kenyeri, Ady Endre u. 72.
Telefon: +36 95 390-003
e-mail: phkenyeri@airplanet.hu

Impresszum

Szerkesztő: webmester@kenyeri.hu